Keresztkérdések és válaszok a keresztény hitről

 

 

„Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek,

aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről”

1 Pét 3,15

 

 

1. Miért mondják, hogy a Biblia Isten által ihletett?

2. Az Újszövetség hitelességéről

3. Isten-e Jézus? Állította-e Jézus magáról, hogy Isten?

4. Ószövetségi jövendölések Jézus Krisztusról és beteljesülésük

5. A bennünket körülvevő világ és a keresztény világkép összevetése I. – Értelmes tervezettség

6. A bennünket körülvevő világ és a keresztény világkép összevetése II.A gonosz jelenléte

7. Isten szava-e a Biblia minden egyes szava?

8. Azonos-e az Ószövetség Istene Jézus Atyjával?

9. Két ajtó a természetfeletti világra

10. A kereszténység és az iszlám

11. A kereszténység és a keleti vallások, filozófiák

12. Csak egyetlen út vezet Istenhez?

 

 

Miért mondják, hogy a Biblia Isten által ihletett?

 

Lehetetlen szilárd álláspontra jutni Isten létezéséről és arról, hogy ő milyen, hacsak ő maga meg nem ragadja a kezdeményezést, és fel nem fedi saját magát számunkra. Jézus Krisztus azt állította magáról, hogy Isten küldte - létezik egy bizonyos Atya, aki mindeneknél nagyobb Ján. 10,29 .

 

Beszélni könnyű. Bárki bármit állíthat. De amikor a Názáreti Jézusról van szó, a dolog már nem ilyen egyszerű… neki megvoltak a bizonyítékai, hogy alátámassza állítását [link].

 

Jézus Istentől küldöttségét három dologgal támasztotta alá.

 

1) tanításai magas szellemiséget képviselnek (a szeretetet állította legfőbb értéknek), melyet életével igazolt

2) csodákat tett: feltámasztott halottakat, bénát lábra állított, születésétől vak szemét megnyitotta, további reménytelen betegségeket gyógyított, kenyeret szaporított, vízen járt, lecsendesítette a vihart, feltámadt a halálból (!)

3) ószövetségi próféciákat teljesített be

 

Ján. 15,24

„Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, a melyeket senki más nem cselekedett, nem volna bűnük; de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat.”

 

Természetesen logikus annak utánaolvasni, megvizsgálni hiteles-e az Újszövetség, mely beszámol Jézus életéről és tanításairól.

Jézus eljövetele hitelesíti az Ószövetséget, nem tagadta meg az ószövetségi Írásokat, önmagát a bennük szereplő próféciák beteljesítőjének tartotta, sokszor idézett is az Írásokból.

 

Vissza

 

Az Újszövetség hitelességéről

 

Az Újszövetség hitelessége melletti érv a benne foglalt tanítások magas szellemisége (ehhez ismerni kell más gondolkodásmódokat, vallásokat is, hogy legyen mihez viszonyítanunk), másrészt Jézus, aki az újszövetségi írások tanúsága szerint Isten Fia - a népi mitológiák isteneivel, hőseivel szemben - történelmi személy volt, nem keresztény források is beszámolnak róla [1, 12-17.old].

 

Az újszövetségi könyvek szerzői Jézus közvetlen tanítványai, kortársai voltak:

Máté, Márk (Péter tolmácsa), Lukács (Pál munkatársa), János, Pál, Jakab (az Úr testvére), Péter, Júdás (Jakab testvére); Zsid szerzője (Pál vagy valamelyik tanítványa)

 

Keresztre feszítése és feltámadása után nagy sebességgel terjedt a kereszténység és jöttek létre keresztény közösségek, melyek alapítói szintén Jézus közvetlen tanítványai, kortársai voltak.

 

Gyakran hallani azt a „kritikát”, hogy az újszövetségi írásgyűjteményt (kánont) önkényesen válogatták össze a 4. században, Nagy Konstantin idején, illetve, hogy az egyházi hatalom később biztos meghamisította a szöveget. Ez felületes kritika, hiszen utánaolvashatunk a kánon kialakulásának és kritériumainak, és a szöveg megőrződésének.

 

Az újszövetségi kánon kialakulása valóban a 4. században zárult le Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelével, melyben felsorolta azt a 27 újszövetségi iratot, amelyeket kizárólagosan szabadott használni az istentiszteleteken és az egyházi életben.

 

E kánon kialakulása azonban korántsem volt előzmények nélküli.

 

Maga az Újszövetség dokumentálja első helyen, hogy a benne foglalt iratokat igen korán kezdték gyűjteni. Lk 1,1-4 tanúsága szerint az evangélium írása idején már számos, Jézus életét és tanításait megörökítő írás volt ismert [2].

"És a mi Urunknak hosszútűrését üdvösségnek tartsátok; amiképpen a mi szeretett atyánkfia,
Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint, szinte minden levelében is, amikor ezekről
beszél azokban. Amelyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, amiket a tudatlanok
és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a maguk vesztére
" (2Pt 3,15-16).

Fenti idézet bizonyság arra, hogy Pál apostol leveleinek egy gyűjteménye ismert volt már a keresztény gyülekezetekben, amikor e levél íródott. Az is kitűnik ebből az utalásból, hogy Péter apostol és a gyülekezetek is kanonikusnak, a többi szent irattal egy szinten állónak tekintették ezeket a leveleket. (stb.)

 

A II-IV. századi egyházatyák, Kelemen, Papias, Polikárp, Ignatius, Justinus Martyr, Iréneusz idéznek különböző újszövetségi iratokból "ezt mondja az Úr", "meg van írva", "ezt mondja az Írás" formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché című irat, amely szintén így idéz.  

 

A II. század közepén Markion gnosztikus eretnek tanító megállapította a maga kánonát, amelybe az evangéliumok közül csak Lukács evangéliumát (átalakításokkal), az apostoli levelek közül pedig csak Pál tíz levelét foglalta bele. Ez az ellenkánon mutatja, hogy a szent iratok gyűjteményének fogalma ekkor már létezett a keresztény gyülekezetekben.

 

Az ún. Muratori kánonjegyzék i. sz. 170 körül keletkezett, latin nyelvű, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. Szerzője ismeretlen.

 

A régi szír és latin fordítások, amelyek a II. század végén keletkeztek, 22 illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából.

 

A kánonba csak olyan írások kerültek, melyek szerzője apostol vagy annak közvetlen munkatársa, ld. fentebb, keletkezésük 1. századi.

További kritérium, hogy ezen írásokat az őskeresztény közösségek ismerték, elfogadták, gyülekezetben felolvasták őket. Hogy melyek voltak ezek, azokat a korai egyházvezetők (I-IV. század) írásaiból ismerhetjük (kezdve az apostolokkal).

 

Az Újszövetségben szereplő 27 írás mondanivalója egységes. Velük szembe állíthatók az ún. gnosztikus, apokrif írások (többségükben 2-3. századi keletkezésűek). Amennyiben egy írás mondanivalója nem egyező, sőt gyökeresen mást állít például az evangélium, Jézus istensége, feltámadása, stb. kérdésében, mint az apostoli szerzőségű, legkorábbi keresztény nemzedékek körében vitán felül elfogadott levelek és evangéliumok, nem kerülhetett a kánonba. Ezek az ún. apokrif (pszeudoepigráf) írások, melyek között műfajukat tekintve szintén található evangélium, levél, apokalipszis, stb.

 

A korai egyház évszázadokig nem rendelkezett hatalommal, sőt egyes római uralkodók idején üldözték a keresztényeket. Se hatalma, se oka nem volt az egyház vezetőinek, hogy megváltoztassák, meghamisítsák a kereszténység tanításait. A későbbi hamisításokat pedig lelepleznék a korábbi időkből fennmaradt szövegemlékek, ld. lentebb.

 

Aki szeretné részletesebben megismerni a témát, alábbi előadások meghallgatását ajánlom:

1) Hogyan lett könyvvé az Újszövetség?

  Dia    Hanganyag

 

2) Manipulálta-e az Egyház Jézus üzenetét?

  Dia    Hanganyag

 

Jézus feltámadásával kapcsolatban a tizenkét apostolból tizenegy a vértanúságot is vállalta szemtanúságának bizonyítása áraként (János száműzetésben halt meg; az áruló Júdás helyére pedig Mátyást választották apostolnak). Ki adná életét egy hazugságért? Az Újszövetség ezen felül több mint ötszáz szemtanú tanúságtételére hivatkozik közvetve.

 

Fontos megjegyezni, hogy Jézus kritikusai és követői is egyetértenek abban, hogy a sír üres volt és a test hiányzott onnan. (A sírbolt bejárata nehéz kővel volt eltorlaszolva, és római katonák őrizték.)

 

Nem csak egy üres sír. A tanítványokat önmagában nem az üres sír győzte meg arról, hogy Jézus tényleg feltámadt a halálból, él és ő Isten. Ami meggyőzte őket, az a számos alkalom, amikor Jézus megjelent személyesen, testben, majd például evett és beszélgetett velük.

 

Lukács, az egyik evangélista ezt mondja Jézusról: „sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól.

 

A feltámadott Jézussal találkozott egy olyan ember is, aki Jézus életében nem volt tanítványa, sőt, halála után a keresztények egyik legádázabb üldözője volt! Zsidó farizeus háttérrel, Saulnak (későbbiekben Pál lett a neve) egyáltalán nem állt „érdekében" hinni Jézus feltámadásában. Mígnem, saját maga találkozott Vele a damaszkuszi úton! E „különös tanú” bizonysága is fontos adalék a feltámadás hitelességéhez [ApCsel 9,1-20].

Az újszövetségi könyvek keletkezésének idején nem volt könyvnyomtatás, így azok kéziratok formájában álltak rendelkezésre, s terjedtek el a korai keresztény egyházban, a kéziratok másolása révén. A szerzők által írt eredeti kéziratok nem őrződtek meg, ui. papiruszra íródtak, amely kevéssé időtálló.

 

Az újszövetségi könyvek rendelkezésre álló kéziratos szövegemlékei - melyek alapján az eredeti szöveg rekonstruálható - a következők:

 

1) papirusz töredékek: például a legrégebbi ún. p52, a Chester Beatty-papiruszok (p45-47) és a Bodmer-papiruszok (p66, 72 és 75), stb., koruk 2-3. évszázad

      A Chester Beatty papirusz gyűjtemény 1931-ben vált ismertté, 11 kódex töredékeit tartalmazza. Ezek közül háromban megtaláljuk az újszövetségi írások többségét. Az egyik a négy evangéliumból és az Apostolok cselekedeteiből tartalmaz töredékeket, a másik Pál leveleit foglalja magában, több levelét teljes egészében, a harmadik pedig a Jelenések könyvéből a 9-17. fejezeteket.

     A Bodmer II-nek nevezett papiruszt 1956-ban fedezték fel, Kr. u. 200 körüli a keletkezése, János evangéliumának első 14 fejezetét teljes egészében, utolsó hét fejezetének jelentős részeit tartalmazza.

2) majuszkula kódexek: csupa nagybetűvel írt görög nyelvű kódexek, melyek száma kb. 300, a 4-9. századból

     a legkorábbiak és legjelentősebbek a Codex Vaticanus, Codex Sinaiticus, Codex Alexandrinus

3) minuszkula kódexek: kisbetűs kódexek eredetük a 9-15. századra tehető, ezért szövegkritikai szempontból kisebb jelentőségűek

4) lekcionáriumok: görög nyelven írt istentiszteleti rendtartások, amelyek a felolvasásra szánt bibliarészeket tartalmazták, legkorábbiak 4-6. századból

5) fontosak az antik fordítások (szír, kopt, ólatin, gót, stb.) 2-5. századból

6) az egyházatyák idézetei 2-3. századtól

 

A kánon létrejöttéről, az újszövetség szövegének tárgyi tanúiról és a szövegmegőrződésről részletesen pl. az Így keletkezett a Biblia  (Evangéliumi Kiadó, 1995) c. könyvben olvashatunk, ahonnan merítettem fentiekben.

 

A fentebb felsorolt forrás típusok közül a legutolsóval kapcsolatban:

 

A korai egyházatyák tanúságtétele

 

Az utolsó csoport a tanúságtevőknél az egyházatyák, akik idézték ezeket a könyveket. McDowell: Bizonyítékok a keresztény hit mellett c. könyvében leírja, hogy Sir David Dalrymple-t valaki megkérdezte, hogy vajon össze lehetne-e állítani újra az Újszövetséget, ha a 3. sz. végére minden kézirat megsemmisült volna. Érdekesnek találta a kérdést, és utána járt:

 

„Nézd azokat a könyveket. Emlékszel az Újszövetséggel és az egyházatyákkal kapcsolatos kérdésedre? Ez a kérdés fölkeltette a kíváncsiságomat, és mivel birtokomban van a II. és III. századi egyházatyák összes fennmaradt műve, kutatni kezdtem, s mostanra tizenegy vers kivételével megtaláltam az egész Újszövetséget.”

 

Ajánlott irodalom az Újszövetség keletkezéséről és a korai kereszténységről

[1] Jézus és a holt-tengeri tekercsek Brátán János, előadásjegyzet, pdf

[2] Az Újszövetség kanonizációjának dokumentumai (www.biblia.hu)

[3] Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma (Szent István Társulat, 1980)

[4] Henry Chadwick: A korai egyház (Osiris Kiadó, 2003)

[5] Így keletkezett a Biblia (Evangéliumi Kiadó, 1995)

[6] Szabados Ádám: Íme a bizonyítékok: Jézus feltámadása történelmi tény!

[7] Ruff Tibor: Az evangéliumok történelmi hitelessége

[8] Josh McDowell: Válaszok a keresztyén hitet vizsgáló nehéz kérdésekre (KIA, 2004)

[9] Josh McDowell: Bizonyítékok a keresztyén hit mellett (Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, 2004, 748 old.)

 

Alábbiakban idézek Josh McDowell: Válaszok a keresztyén hitet vizsgáló nehéz kérdésekre c. könyvéből:

 

Bizonyítható-e a kereszténység igazsága?

 

„Ha az igazságról, különösen a vallás igazságáról esik szó, gyakran megkérdezik: „Be tudod bizonyítani, hogy a kereszténység tanítása igaz?” Általában azonban így fogalmazzák meg a kérdést: „Állíthatod-e száz százalékos biztonsággal, hogy a kereszténység tanítása igaz?”

Az első kérdésre ez a válasz: „Igen, be lehet bizonyítani, hogy a kereszténység tanítása igaz.” Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki elfogadja a bizonyítékot, akármilyen szilárd bizonyíték is az. A második kérdésre azonban az a válasz, hogy „nem, száz százalékos biztonsággal nem”.

Egyesek úgy érzik, hogy ez a „nem” őket igazolja. A baj csak az, hogy félreértik a bizonyíték természetét. Nem a tökéletes vagy abszolút bizonyosság jelenti a megoldást, ahogyan egyesek hiszik, hanem az a bizonyíték, amely az emberek közös véleménye szerint bizonyosságot ad, vagy ésszerű kétely nélkül elfogadható.

A történelem folyamán ezt tekintették a bizonyítás mércéjének a bíróságokon. Ha a bíró döntésre szólítja fel az esküdteket, akkor nem a bizonyosság, hanem a valószínűség alapján kell dönteniük, ami a feltárt bizonyítékokra épül, nem pedig a bűntény végignézésének bizonyosságára. Ha az esküdtek csak száz százalékos bizonyosság esetén döntenének, akkor sohasem hoznának ítéletet.”

 

Vissza

 

Isten-e Jézus? Állította-e Jézus magáról, hogy Isten? Katt (külső cikk)

 

Vissza

 

Ószövetségi jövendölések Jézus Krisztusról és beteljesülésük

 

A Biblia hitelességét igazolják a Jézus által beteljesített próféciák. A messiási próféciák száma több száz, közülük egyesek csak a jövőben teljesednek be (második eljövetel). Az Ószövetségben számos, más témát érintő prófécia is szerepel.

 

Az Ószövetségben, évszázadokkal Krisztus születése előtt megírták - többek között - születésének helyét, idejét és küldetését.

 

Mikeás

„5,2 De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.”

 

Ésaiás

9,6 Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!

9,7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!

 

53,1 Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?

53,2 Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos!

53,3 Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.

53,4 Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!

53,5 És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.

53,6 Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.

53,7 Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg!

53,8 A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?!

53,9 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.

53,10 És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.

53,11 Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.

53,12 Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!

 

Zsoltárok

2,7 Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.

2,8 Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

2,9 Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.

2,10 Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!

2,11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.

2,12 Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!

 

Máté

2,23 És oda jutván lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, a mit a próféták mondottak, hogy názáretinek [Zak 6,12; Ésaiás 11,1] fog neveztetni.

 

Zakariás

6,12 És szólj néki, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura, mondván: Ímé, egy férfiú, a neve Csemete, mert csemete támad belőle, és megépíti az Úrnak templomát!

6,13 Mert ő fogja megépíteni az Úrnak templomát, és nagy lesz az ő dicsősége, és ülni és uralkodni fog az ő székében, és pap is lesz az ő székében, és békesség tanácsa lesz kettőjük között.

 

Názáret jelentése: csemete, ág, sarj, vesszőszál

(stb.)

 

Érdekes olvasmányok Jézus születésének idejéről

Jézus fellépésének és halálának idejéről

Ruff Tibor: A Messiás kód

Ószövetségi jövendölések Jézus Krisztusról és beteljesülésük

Dér Katalin: Próféciák a Messiásról

 

Vissza

 

A bennünket körülvevő világ és a keresztény világkép összevetése I.

- Értelmes tervezettség

 

Isten létére a világ megfigyeléséből lehet következtetni, melyben bonyolult, összehangolt rendszereket találunk (az emberi test, biokémia, stb.). Valószínűsíthető, hogy nem az egyszerű részecskék és sejtek intelligenciájának, önszerveződésének köszönhető, ami a világban kialakult! Például az élő szervezetek sejtjeit felépítő összetett szerves anyagok, illetve az örökítőanyaguk (DNS), létrejötte nem magyarázható evolúcióval, ld. lentebb.

 

Az Alkotó, amellett, hogy intelligens tervező, van szépérzéke, ezt a következtetést is a természeti világ (tengerek, hegyvidék, növény-és állatvilág sokfélesége stb.) megfigyeléséből vonhatjuk le.

 

Érdemes megnézni alábbi videóból, pl. 30:55-34:53 részt, a DNS-ről:

God of Wonders  angol nyelvű videó

 

A DNS egy kódszerkezet. Ahogy a videóban elhangzik, kódolt információ mindig valamilyen intelligenciára, szellemre vezethető vissza, az anyag önmagától nem ír kódot (!) Tehát egy Felsőbb lény általi teremtettségben, Istenben való hit nem alaptalan.

 

Ez a kódszerkezet - mely négyféle bázist tartalmaz (adenin, guanin, timin, citozin, azaz A-G-T-C) váltakozik, ez látható a linkelt videó 32:09 képkockáján - felelős az öröklődési információk sejtről sejtre történő továbbörökítése mellett, például a szervezetet felépítő és működtető különféle fehérjék felépítéséért.

A gén DNS részlet, mely adott fehérje bioszintéziséhez szükséges információkat tartalmazza. A fehérjék aminosav egységekből épülnek fel, melyekből 22 féle van. A génekben a bázisok 3 tagú tripleteket alkotnak, melyek egy-egy aminosav beépülését kódolják.

 

Tehát egy kódszerkezet… gondoljunk pl. a számítógépes programozókra, akik különféle kódnyelveket használva alkalmazásokat, mozgásokat, hangokat, színeket stb. idéznek elő a számítógépen. Vagy például az emberi nyelv, írás, mely szintén kódrendszer, s az emberi szellem terméke.

 

Róm.

„1,18 Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.

1,19 Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik:

1,20 Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az Ő ALKOTÁSAIBÓL megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.”

 

Néhány idézet:

 

Flirmans Karl mikrobiológus, Indiana Egyetem

„A modern biológia bebizonyította, hogy a sejtek evolúciós úton nem keletkezhettek, és a teremtésről beszélnek.”

 

Bloom Harold, ismert evolucionista

„Még a légkisebb fehérjének is spontán keletkezése abszolút lehetetlen.”

 

Hart Michael matematikus, csillagász

„A legegyszerűbb ismert szervezet, mely képes önálló létezésre, körülbelül 100 gént tartalmaz. Annak a valószínűsége, hogy egy konkrét gén százból (10 milliárd év alatt) spontán módon keletkezzen: 1 : (2 a 100.-on). De annak a valószínűsége, hogy egy időben ugyanott 100 gén keletkezzen, lényegesen kisebb.”

 

Tudós idézetek forrása

Létezik-e Isten? A DNS-kód

 

Vissza

 

A bennünket körülvevő világ és a keresztény világkép összevetése II.

- A gonosz jelenléte

 

Fentiekből látható, hogy a Teremtő kiemelkedő szellemiség. Ugyanakkor, egy magas szellemiség része kell, hogy legyen a magas erkölcsiség is!

Itt viszont mintha valami „nem stimmelne”, hiszen e világban rengeteg igazságtalanság és szenvedés van, különösen az emberek között. Hogy lehet, hogy Isten Jó, a világban mégis annyi szörnyűség és igazságtalanság van?

 

A keresztény tanítás választ ad jelen világban a rossz problémájára, ti. Sátán fellázadt Isten ellen, s az embert hazugsággal magával rántotta. Lásd 1 Móz 3,1-24 . Isten nem vetette el örökre teremtményét, megváltásterve szerint elküldte Fiát, hogy aki Benne hisz, bűnbocsánatot nyer és örök életet.

 

Néhány Ige:

 

Róm.

5,18 Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása.

5,19 Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek.

 

2 Pét 3,13

De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik.

 

Róm.

8,20 Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette.

8,21 Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára.

 

Zsolt.

37,10 Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.

37,11 A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.

 

Jézus Isten Fiaként, s így a láthatatlan szellemi valóság ismerőjeként, tanított Sátán létezéséről, az ember ellenségéről; Őt magát háromszor meg is kísértette (Mát 4,1-11).

 

Pál apostol a következőket írja:

 

Eféz.

2,1 Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,

2,2 Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik

 

6,12 Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.

 

Vannak, akik azzal érvelnek, hogy Isten nem lehet jó, ha Sátán fellázadt, „hogy teremthetett olyan lényt”, aki gonosszá válik? Egyesek odáig mennek, hogy Sátán áldozat, igazságtalanul vetették ki.

Nem kell megpróbálni magyarázatokat adni. Válaszunk, hogy részletesen nem tárgyalja ezt a kérdést a Biblia, s nem próbáljuk meg emberi elménkkel felfogni és elbírálni nálunk sokkal hatalmasabb szellemiségek játszmáját és a konfliktus miértjét.

Számunkra szimpatikus a Küldött, aki súlyos áldozatot is kész volt vállalni a teremtményekért. Jézus Krisztus azt tanította, hogy Akitől jött JÓ!

 

Vissza

 

Isten szava-e a Biblia minden egyes szava?

 

Alábbiakban idézek Fabiny Tibor: Ami változik és ami/Aki örök a Szentírásban? c. írásából.

 

„Valljuk 2 Péter 1, 21 alapján, hogy „a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei” és 2 Tim 3, 16 alapján, hogy a „A teljes írás Istentől ihletett

és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre”. Ezzel nem egy mechanikus ihletettséget, még csak nem is egy merev „teljes” (plenáris) inspiráció elvet vallunk, hiszen az eredeti textus gazdagsága többféle egzegézist (magyarázatot) is megenged.”

 

„Isten kinyilatkoztatásának legmagasabb fokozata Jézus Krisztus, a testté lett ige. Az írott és a hirdetett ige is Őróla tanúskodik.”

 

„Az Újszövetségben is találunk olyan helyeket, amelyek zavarba hozhatnak bennünket, a 21. század elején élő keresztényeket. Pál apostol ezt írja Timótheusnak: „A tanítást nem engedem meg az asszonynak, sem, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben. Mert Ádám teremtetett elsőnek, azután Éva. És Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván bűnbe esett: Mindazonáltal megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmaradnak a hitben és szeretetben és a szent életben mértékletességgel.” (1Tim2, 12-15) Pál apostol itt mintha korának embereként szólna, s a korának gondolkodása a férfi felsőbbrendűségéről aligha felel meg a modern ember gondolkodásának.”

 

„Számunkra nem az az örökké érvényes, amikor Pál apostol emberi hangját halljuk, hanem az, amikor általa, az ő hangján keresztül az Isten szól hozzánk. Ilyenkor személyisége, egyénisége feloldódik az isteni mondanivaló erejében. Az emberi hang ilyenkor áttetszővé válik. A Biblia nagy része ilyen prófétikus

beszédmód, de azt nem állíthatjuk, hogy a Szentírás minden betűje egyformán ihletett. A töredékes emberi hordozza a romolhatatlan istenit.”

 

Vissza

 

Azonos-e az Ószövetség Istene Jézus Atyjával?

 

Egyes vélemények szerint az Ószövetség „haragvó” és „bosszúálló” Istene nem azonos a Jézus által hirdetett Atyával, az Ószövetséget ezért el kell választani Jézus tanításaitól.

 

Az Ószövetség mellett szóló érvek:

 

– Jézus nem utasította el az Ószövetségi Írásokat, magát az ószövetségi próféciák beteljesítőjének tartotta. Sokszor idézett is az Írásokból.

 

– Az Ószövetségben is találunk számos olyan igehelyet, melyek szellemisége teljesen megegyező Jézuséval. Példák:

 

Mikeás 6,8

6,8 Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.

 

Ésaiás 58,6-11

stb.

 

– Jézus eljövetelének jelentősége nem érthető meg az Ószövetség előzménye nélkül, az ember bűnbe esett (ő Isten Fia, a Megváltó a Sátán uralmától).

   Jézus: „Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égből.” Luk 10,18

 

– Számos szimbólum kapcsolja össze az Ó- és Újszövetséget. Pl. Jézus Krisztus előképe az Ószövetségben a bűnért bemutatott bárányáldozat, illetve az Egyiptomot sújtó legutolsó csapás (elsőszülöttek halála) ellen Isten által adott védelemre emlékeztető páskabárány ünnep.

 

A bibliai Isten nagyon fontos tulajdonsága, hogy Ő a SZABADÍTÓ, az embert nem saját erőfeszítései szabadítják meg, hanem maga Isten. Ő szabadította meg - fizikailag - az elnyomott zsidókat az egyiptomi fogságból, Mózes vezetésével, mely szintén előképe az újszövetségi szabadításnak. S mit olvasunk az Újszövetség első oldalán (Máté ev.)?:

 

„1,21 Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.”

 

A Messiás szó jelentése: Felkent, görögül: Krisztus. Jézus jelentése: „Isten a szabadító”.

 

– Az Ószövetséget szakirodalom, háttérirodalom elolvasása nélkül félreérteni lehet. Ajánlott Ursula Struppe: Bevezetés az Ószövetségbe (Jel Kiadó, 2003) c. könyve, mely nem teológus képzettségűek számára is emészthető.

 

Vissza

 

Két ajtó a természetfeletti világra

 

Erdélyi Juditnak, aki kardiológus szakorvos, de keresztény vallással is foglalkozik (időnként előadásokat tart, könyve jelent meg), van egy találó hasonlata, miszerint két ajtó nyílik a természetfeletti világra, kétféle módon vehetjük fel a kapcsolatot a láthatatlan világgal. Zseniálisan jól leírja ez a hasonlat a valóságot.

 

1) Az egyik a Jézus Krisztusban való hit, Aki János evangéliumában az „ajtó” metaforát használta saját magára. Keresztényként mindenféle technika nélkül, Jézus Krisztus nevében, egyszerűen imádkozhatunk, és Isten meghallgat. Mind Krisztus, mind az apostolok hangsúlyozták az ima fontosságát.

 

10,1 Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.

10,2 A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.

10,3 Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.

10,4 És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.

10,5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.

10,6 Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.

10,7 Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.

10,8 Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.

10,9 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.

 

2) A természetfeletti világgal való kapcsolatfelvétel másik útja ún. okkult technikák használata. Ide sorolhatók: keleti meditációk, mantrázás, gyertyalángra összpontosítás, vizualizáció, agykontroll, reiki, tudattágító drogok használata, stb. Minden ilyen módszer lényege gondolataink kiüresítése, annak elérése, hogy „ne gondoljunk semmire”. Például mantrázáskor tulajdonképpen mindegy is, hogy milyen szót ismételget valaki, a lényeg, hogy elérje a semmire sem gondolás állapotát.

 

E passzív, módosult tudatállapotban előfordulhat, hogy szokatlan (vizuális, hang) élményeket tapasztalunk, szellemekkel, „angyalokkal” kerülhetünk kapcsolatba, médiummá válhatunk.

A mai könyvesboltok ezoterikus polcai tele vannak könyvekkel, melyek fenti technikák megtanulására ösztönöznek. Számosról közülük nem is gondolnánk, hogy azok gyakorlóiként idegen szellemi hatásoknak tesszük ki magunkat!

 

2 Kor.

11,14 Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.

11,15 Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá

 

Második pontban felsorolt módszerekkel garantáltan nem Jézus Krisztussal és az Atyával vehetjük fel  a kapcsolatot, mégha egyes szellemek „jóknak”, segítőknek (vagy éppen Jézusnak!) adják is ki magukat, illetve teljesen kiszolgáltatottak vagyunk, mert erősebbek és nehézség nélkül becsapnak. Az Ószövetségben Isten szigorúan tiltotta népének az okkultizmust (jövendőmondás, halott idézés, tűzön járás, stb.) Például:

 

Ha bevonulsz arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, ne tanuld el az ottani népektől az utálatos dolgokat. Ne akadjon közted senki, aki fiát vagy lányát arra készteti, hogy tűzön menjen át, aki jövendőmondásra, varázslásra, csillagjóslásra vagy boszorkányságra adja magát, aki bűbájosságot űz szellemet vagy lelket kérdez, aki halottat idéz. Mert aki ilyet tesz, utálat tárgya az Úr szemében; az Úr, a te Istened e miatt az utálat miatt űzi el ezeket a népeket előled. Légy egészen hű az Úrhoz, a te Istenedhez. Ha ezek a népek, amelyeket elűzöl , hallgatnak is a jövendőmondókra meg a varázslókra, neked az Úr, a te Istened ezt nem engedi meg. (M Törv 18;9-14)

 

És ha azt mondják nektek az emberek: 'Kérdezzétek meg a halottidézőket és a jósokat, akik suttognak és motyognak', akkor ezt mondjátok: 'Hát nem Istenét kell megkérdeznie a népnek, vagy tán a holtaktól kell felvilágosítást kérni az élők felől?' Vissza a tanításhoz és a kinyilatkoztatáshoz! Aki nem ezt mondja, annak nincs hajnala. Csüggedten, éhesen bolyong majd az ilyen, és éhségében úgy haragra gerjed, hogy megátkozza magát és Istenét. Akár fölfelé néz az égre, akár a földre szegezi szemét, mindenütt csak nyomorúságot, sötétséget talál, félelmetes homályt s aggasztó éjszakát. Hát nem csupa homály ott minden, ahol aggodalom uralkodik? (Iz 8;19-23)

 

A másik világra való ajtónyitogatási kísérletek veszélyeket rejtenek, a new age technikák hívei, komoly gyakorlói, nem ritkán pszichiátrián kötnek ki, illetve a magukra szabadított erőket egy ponton túl nem képesek kontrollálni. Ilyen esetben is van megoldás, Jézus Krisztus hatalmasabb Sátánnál és démonainál, nevének segítségül hívása és ezen életformával való gyökeres szakítás gyógyulást hozhat.

 

Ajánlott irodalom és források

Erdélyi Judit: Lelki immunológia

Keresztény hit és New Age szellemiség szentírási szövegek alapján

 

Angol nyelvű videók

Part 1 The Transformation of a New Age Medium

Silva Mind Control versus Christianity

 

Vissza

 

A kereszténység és az iszlám

 

Mohamed, az iszlám vallás alapítója, látomások és rohamok útján kapta - állítólag Gábriel arkangyaltól - tanításait. Kezdetben saját maga ördögi megszállottságnak vélte látomásait.

 

Bárki állíthatja magáról, hogy látomásai, tanításai az Istentől származnak. Jézus és Mohamed egyaránt ezt tette. Hogy eldöntsük, melyiküknek adjunk hitelt, érdemes összehasonlítani őket.

 

- Jézus erkölcsi tanítása sokkal magasabb, mint Mohamedé (nem szólít erőszakra)

- Jézus élete, magaviselete kiemelkedően erkölcsös, míg Mohamedé nem (utóbbi erőszakkal, karddal terjesztette a hitét, a fogoly nők megerőszakolását

   engedélyezte, stb.)

- Jézus feltámadt, Mohamed egyszerű halandó volt

- Jézus csodákat tett, Mohamed nem

- Jézus próféciákat teljesített be, Mohamed nem

 

Mi igazolja tehát Mohamedet, hogy tanítása az Istentől származik? Semmi.

 

Fontos tudni, hogy a Korán szerint Jézus nem Isten Fia, hanem csupán egyike a prófétáknak, „Istennek nincsen fia”. Nem halt meg a kereszten, hanem mást feszítettek meg helyette. Jézus kizárólag a zsidókhoz küldetett, míg Mohamed, az utolsó próféta, az egész emberiséghez. Jézus kereszthalálának nincsen jelentősége. Mindezekből látszik, hogy a két vallás nem származhat ugyanazon forrásból.

 

1 Ján.

2,22 Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.

2,23 Senkiben nincs meg az Atya, a ki tagadja a Fiút. A ki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan.

 

„A keresztyénségnek szellemileg az iszlámmal sincs vitatkoznivalója. Ez a vallás a Kr. utáni 7. században jött létre, részben zsidó és keresztyén eszmék hatása alatt. Nincs szellemi eredetisége, s nem olyan vallás, amelyben Istenről vagy a világról való mély gondolkodás lenne jelen. A világban való ereje abban áll, hogy egy Istent vall és bizonyos fokig etikus vallás, ugyanakkor azonban a primitív vallásosság minden ösztönszerűségét megtartotta, s így Ázsia és Afrika civilizálatlan vagy félcivilizált népeinek úgy kínálhatja magát, mint a monoteizmus hozzájuk legközelebb álló formáját.” [Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások]

 

Források:

10 különbség Mohamed és Jézus között

Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások (in: Albert Schweitzer, a gondolkodó)

 

Vissza

 

A kereszténység és a keleti vallások, filozófiák

 

A kereszténység és a keleti vallások világképe közötti fontos különbség, hogy előbbiben Isten, az Atya Személy, aki a teremtésétől független önálló cselekvőképességgel és akarattal rendelkezik. Jézus tanítása szerint személyes kapcsolatba kerülhetünk e Teremtővel, az Ő nevében való ima útján, s a Fiában hívők számára gondviselőként jelen van életükben.

 

A keleti vallások világképe szerint viszont nem létezik személyes Isten, Isten személytelen, egyenlő magával a természeti világgal, amelynek minden részecskéjében jelen van (=panteizmus). A mai ezoterikus tanok hasonlóan, csupán egy személytelen Erőről, Energiáról beszélnek, melyet a megfelelő tudás birtokában, saját javunkra manipulálhatunk.

 

A keleti gondolkodás legismertebb alakja, Buddha, fő tanítása, hogy e bolygón mindenki szenved. A szenvedés oka a vágy. Az élet jelentette szenvedéstől úgy szabadulhatunk meg, ha lemondunk a vágyainkról és akkor eljutunk a Nirvánába, a teljes megsemmisülésbe, ahol már nincs fájdalom. Nem veszi észre, hogy a vágy az ember alaptermészetét hordja magában. A vágy mozgatja az akaratot is és húzódik végig az emberi élet - jóformán - minden területén pl. munkakör, munkahelyválasztás, szerelem, családalapítás, étkezési szokások, stb. Összes vágyunk lerombolásával a személyiségünket számoljuk fel, mintegy lelki öngyilkosságot elkövetve. Bár Buddha tanítása tartalmaz etikai szabályokat, tanítása középpontjában nem a szeretet áll.

 

Mát.

22,35 És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:

22,36 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?

22,37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

22,38 Ez az első és nagy parancsolat.

22,39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

22,40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták

 

Buddha nem számol be semmilyen Istennel vagy Atyával való találkozásról megvilágosodása során.

Buddha még a ,,megvilágosulása'” után is jó darabig kicsapongó szexuális életet élt, amiért követői meg is rótták.

 

"A brahmanizmus-buddhizmus és a kereszténység közötti harcban a szellemi és az erkölcsi ütközik egymással. Indiaiakkal való vitáikban újra és újra találkoznak majd ezzel a mondattal: ”A szellemiség nem erkölcsiség”, azaz a szellemivé válás az Istenhez való eljutásban önmagáért van, s végül is mint a legnagyobb, fölötte áll minden erkölcsinek is. Mi keresztények azonban azt mondjuk: ”Szellemiség és erkölcsiség egy és ugyanaz. A legmagasabb szellemiség a legmélyebb erkölcsiségben szerezhető meg, s folyamatosan a legmélyebb erkölcsiségben fejeződik ki.” [Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások]

 

Források, ajánlott irodalom:

Kulananda: Buddhizmus

Benkics József: A világvallások és a kereszténység

Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások (in: Albert Schweitzer, a gondolkodó)

 

Vissza

 

Csak egyetlen út vezet Istenhez?

 

Gyakori félreértés, hogy a keresztények „találták ki”, hogy Jézus az egyetlen útja az üdvösségnek, s ezért "szűklátókörűek" ill. "intoleránsak". Holott ezt Jézus maga állította, Ő maga lépett fel a kizárólagosság igényével.

 

Ján. 14,6 Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

 

Mát. 28,18 És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.

 

A jövőre vonatkozóan is magabiztos saját jelentőségét illetően:

 

Mát. 24,14 És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.

 

Az újszövetségi iratok tanúsága szerint van jelentősége annak, hogy Jézust Megváltónkként és Urunkként elfogadjuk, vagy közömbösek maradunk, illetve elutasítjuk.

 

Mát. 10,21-22

Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik őket. És gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik.

 

1 Kor 6,20 Mert áron vétettetek meg (ti. Jézus kereszthalála - a szerk.)

 

Ján. 3,35-36

Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.

 

ApCsel 4,12

És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk

 

Vissza